Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Angol félvér lovak: A kisbéri félvér

A kisbéri fajta kialakulása:

1853: Császári-királyi ménes alakul Kisbéren, ahol a kisbéri félvér tenyészet alakul ki. A ménes megalakulásától a nemesvérű ló tenyésztését volt hivatva szolgálni. Mivel ekkor a kor lova kétségtelenül az angol telivér volt, 1860-ban már nemzetközileg is jelentős számú és főleg minőségű angol telivér gyűlt össze Kisbéren. Emellett Kisbéren mintegy 100-150 vegyes származású tenyészkanca is állott. Ennek célja a katonaságnak megfelelő huszárló biztosítása és az országos fedezőmén-állomány utánpótlásának megteremtése volt. Ezen a kancaanyagon egyre inkább és folyamatosan angol telivér fedezőméneket alkalmaztak. E tenyésztés hatására kialakult egy angol telivérhez közel álló, de annál tömegesebb, feltétlen nyugodtabb, nagyobb munkakészségű és különösen korrektebb küllemű hátasló típus. Az így előállított félvér mének az országos fedezőmén igényt teljes mértékben kielégíteni és a telivért pótolni tudták. Másod-, harmadosztályú telivér mének helyett Kisbér elsőrangú félvéreket tenyésztett a köztenyésztés számára. A századfordulón ezek a félvérek már nevet szereztek maguknak, hogy aztán Európa lovat kedvelő társadalma évtizedekig rajongjon a kisbéri félvérért.

 

A Kisbéri félvér elsősorban Telivér fajtából fejlődött ki. A fajta ivadékai tehetségesek voltak, versenyképesek. Meg kell említenünk Kincsemet, a verhetetlen kancát, aki új utat nyitott a "Guinness Book of World Records" könyvébe a töretlen 54 versenyével, és a kisbéri ménesben látta meg a napvilágot. 

A Kisbéri mén nemcsak permanens a telivérek versenyének történetében, de ezenkívül egy félvér ló, amelyik a "világ egyik legszebb sportlova". Alapítója a  Kisbéri ménes, Magyarországon. A méntelep 1853-ban létesült 15.000 holdon, ahol gondosan kitervelték és figyelték a tenyésztő programot, segítve egy új típus kibontakozását. Az új fajtában minden megtalálható, amire vágyni lehet egy sportlóban: alkalmazkodó, atlétikus, élénk és temperamentumos.

A szövetség tenyészcélja egy kiváló teljesítményű ló, mely ugyanakkor gyönyörű, kitartó, eszes, kiegyensúlyozott és tökéletes karakterű. A Kisbéri félvér lovak alkalmasak az összes lovassportra.

 

Tulajdonságai:

Az angol telivér jellegéhez közel álló, magas félvér típus. A küllemre történő szigorú szelekció miatt a telivértől korrektebb. Határozottan hátas típus, de könnyebb hámos munkára is alkalmas. Feje nemes, szikár, egyenes profilvonalú. Nyaka hosszú, jól ívelt, többnyire középmagasan illesztett, de gyakran előfordul közöttük alacsony nyakillesztésű egyed is. Marja a telivér hatásnak köszönhetően magas, hosszú, hátba nyúló. Lapockája dőlt, hosszú, eléggé szabad mozgású, de e tekintetben kifogásolható egyedekkel is találkozunk. A hát gyakran előremélyedt. A far jól izmolt, gyakran almafar. A mellkas a magas félvér jellegnek megfelelően mély és kevésbé dongás. A lábállás ritkán kifogásolható.

 

 

 

Bottal mért marmagassága:

160 - 170

Szalaggal mért marmagassága:

168 - 178

Övmérete:

175 - 195

Szárkörmérete:

20 - 21,5

Színe:

Minden színben megtalálható, ami magába foglalja a Palomino-t és a Bucksin színt is, de a tarka Kisbéri nem elfogadott. Leggyakoribb: sárga, pej, előfordul szürkében és ritkán feketében.

 

Forrás: - részletek Páger István: Lovasnemzetünk múltja és jövője c. szakdolgozatból SE-TSK Lovaskultúra oktató szak, 2007